1980-ban érettségiztem a tatai Eötvös József gimnáziumban, majd 1985-ben végeztem az ELTE Bölcsészettudományi Karán, művészettörténet-történelem szakon. Szakdolgozatomat történelemből írtam a Kalcedoni Zsinaton (451) megfogalmazott krisztológiai dogma fejlődéséről. Házas vagyok, férjem, Farbaky Péter művészettörténész. Négy gyermekünk van.

Végzettségek, kurzusok, oklevelek:

• 1980–1985. ELTE BTK művészettörténet-történelem szak
• 1986–1989. Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia, levelező tagozat
• 1989. szeptember: Vicenza, Centro Internazionale di Studi di Architettura – Andrea Palladio által szervezett Palladio-kurzus
• 1991. angol középfokú nyelvvizsga
• 2007–2010. ELTE Bölcsészettudományi Kar, Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola
• 2009. köztisztviselői alapvizsga
• 2011. köztisztviselői szakvizsga

Munkahelyek:

• A diploma megszerzése után az Országos Műemléki Felügyelőség Szakrestaurálási Osztályán helyezkedtem el, ahol a végzett restaurátori tevékenységhez kapcsolódó művészettörténeti kutatási feladatokat láttam el. Legjelentősebb feladataim az abaújvári középkori református templom, a csobánkai szerb templom és a taranyi Keresztelő Szent János templom kutatása voltak. 1995-től részt vettem az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a szlovák Pamiatkovỳ Ústav közti megállapodás alapján a történelmi Gömör vármegye területén, illetve a környező vármegyékben található középkori falképek közös feldolgozását célzó programban. 2000-ben Strasbourgban, az Európai Parlament épületében egy 28 tablóból álló kiállításon mutattuk be a legjelentősebb falképeket „Középkori falképek Európa szívében” címmel. A 13 magyar tabló anyagát én állítottam össze (konzulens: Prokopp Mária). A kiállítást közel 30 európai városban mutatták be, a többi között Párizsban, Rómában, Firenzében, Hannoverben (az Expón), Münchenben, Pozsonyban, Kassán, Varsóban, Krakkóban, Szófiában, Bukarestben − a helyszínek többnyire diplomáciai képviseletek vagy kulturális intézetek voltak.
• A Szakrestaurálási Osztályról 1999-ben átkerültem a Kutatási Osztályra. Ekkor már Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ (ÁMRK) volt az intézmény neve, amely az OMF Építészeti, Szakrestaurálási és Tudományos Osztályának egy részéből jött létre. Itteni feladataim jórészt épületkutatások voltak. Ezek során egyedül, vagy az osztály egy másik munkatársával közösen egy-egy műemléképület tudományos kutatását végeztük el, amelyeket legtöbbször több lépcsőben, a kezdeti levéltári kutatástól a szondázó jellegű falkutatásig bezárólag folytathattunk.
• 2003–2005. között az ÁMRK honlapját szerkesztettem, 2006–2010. között pedig az Örökség c. folyóirat szerkesztő bizottságában is dolgoztam.
• 2005–2006-ban három kollégámmal (Pattantyús Manga, Sárossy Péter és Serfőző Szabolcs) részt vettem az olaszországi, Bergamo melletti Luranóban működő Associazione Giovanni Secco Suardo által életre hívott nemzetközi munkacsoport projektjében. Létrehoztunk egy nemzetközi adatbázist, amely az európai restaurálásokat és a restaurátorok életpályáját dolgozza fel. Én a Szentesi Róza – Illés János restaurátor házaspár munkásságára vonatkozó kutatást végeztem. A munkacsoport kutatási eredményei könyv alakban is megjelentek. Ebben az életművek feldolgozása mellett egy rövid beszámolóban a magyarországi műemlékvédelem és restaurálás történetét is röviden összefoglaltuk.
• 2007–2010. között végeztem el az ELTE BTK Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola három éves képzését, majd abszolutóriumot szereztem. Készülő disszertációm címe: A Budavári Nagyboldogasszony-templom Schulek Frigyes-féle „restaurálása”, témavezetőm Sisa József, az MTA doktora.
• 2008-tól a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-magyarországi Irodájánál, Pest megyei kutatási referenseként, majd 2011–2012-ben a hivatal Koordinációs és Örökségvédelmi Felügyeleti Főosztályán dolgoztam.
• 2012. július 1-től az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetébe kerültem.
• 2013-ban az MTA BTK Művészettörténeti Intézet által kiadott kézikönyv sorozat A magyar művészet a 19. században. Építészet és iparművészet (Budapest, 2013) c. kötete képszerkesztésében vettem részt.
• 2014-ben a Mátyás-templommal kapcsolatban szakértőként részt vettem a Mária-kapu restaurálását tárgyaló műemléki tervtanácson és szemléken, illetve tudományos dokumentációt készítettem a kapurestaurálás történetéről. Szakértőként tanácsadó voltam a Mátyás-templom Schulek-féle makettjének restaurálásánál is.
• 2015-ben az MTA BTK MI XIX. századi munkacsoportja tagjaként végeztem a „Lipótvárosi adatbázis” projekt anyaggyűjtését, eddig 16 épületre gyűjtöttem össze a BFL-ben fellelhető forrásokat.
• A Mátyás-templom. A budavári Nagyboldogasszony-templom évszázadai (1246–2013) című, a Budapesti Történeti Múzeum és a Budapest-Vári Nagyboldogasszony Főplébánia közös rendezésében 2015. április 15-én megnyílt kiállítás egyik kurátoraként a XIX. századi, Schulek Frigyes-féle helyreállítás – átépítés korszakának tárgyi anyagát állítottam össze. Ehhez kapcsolódóan egyik szerkesztője és fő szerzője voltam a kiállítás katalógusának, s számos adatot szolgáltattam a katalógus más szerzőinek is. A kiállítás nyitvatartási ideje alatt kb. 20 alkalommal tartottam szakmai vezetést, mind a kiállításban, mind magában a templomban.
• 2015. nyarán felkérést kaptam a Holnap Kiadótól, hogy írjam meg Az építészet mesterei könyvsorozat következő kötetét, a Schulek Frigyes építőművészetét feldolgozó monográfiát.

Legjelentősebb épületkutatások:

• A Budavári Nagyboldogasszony-templom, 2004. A kutatás során a XIX. századi helyreállításra vonatkozó forrásanyagot dolgoztam fel, valamint rendeztem a közel 4700 darabot számláló tervanyagot.
• Lőkösháza, Vásárhelyi-Bréda-kastély, 2005. A vicenzai Villa Rotonda mintájára épült XIX. sz. eleji klasszicista kastély forráskutatásával és az azt követő falkutatással korrigálni tudtuk az épület addig ismert építéstörténetét. (Tarbay Annával és Bartos Györggyel)
• Esztergom, Miklósffy-kápolna, 2006. (Bartos Györggyel) A sírkápolna művészettörténeti kutatása eredményeként Packh János szerzőségét vetettük fel. Kutatásunk alapján kerültek helyreállításra a homlokzatok.
• Székesfehérvár, Magyar Király Szálló, 2006. (Bartos Györggyel) A kutatás első szakaszában vettem részt.
• Székesfehérvár, Arany János u. 16, 2006. (Bartos Györggyel) A részleges szondázó falkutatás során tisztáztuk a városi lakóház főbb építési periódusait, egy in situ megtalált középkori szárkő bizonyította az addig csak sejthető középkori eredetet, és kibontottunk két 18. századi szoborfülkét.
• Kalocsa, volt érseki istálló, 2007. (Gere Lászlóval). A négy saroktornyos, négy épületszárnnyal közrefogott zárt udvarú épületegyüttes eddig elvégzett forráskutatása során bizonyítottuk az épület több periódusban történt kiépítését.
• Hatvan–Nagygombos, Grassalkovich-majorság, 2007. A művészettörténeti forráskutatást egyedül végeztem, a részleges szondázó falkutatást Koppány András, Thúry László, Rácz Miklós régész kollégákkal.
• Máriabesnyő, Kapucinus rendház, 2008. A kolostor együttesről két kutatási dokumentációt is készítettem, a kertben álló kilátó áthelyezéséhez és a két sarokpavilon helyreállításához kapcsolódóan. A sarokpavilon szondázó falkutatását Fülöp András régész kollégámmal végeztük.
• Aszód, evangélikus templom, 2009, 2012. Egy középkori gótikus templom romján a XVIII–XIX. században, több periódusban kiépült templomra vonatkozó forrásokat kutattam, majd a második fázisban a falkutatást végeztem Simon Anna művészettörténésszel közösen.
• Szigetújfalu, római katolikus templom, 2010. (Bodó Balázzsal) Az 1770–1773 között épült barokk templomhoz az egykori 12. század végi ercsi monostor köveit használták fel. Falkutatásunk során több mint száz középkori szerkezeti követ mértünk fel, és sikerült megszervezni 12 kő kiemelését.

Konferenciák, előadások:

• 2004. Krakkó: „Középkori falképek a történelmi Gömörben és a környező vármegyékben” előadás az említett falképkiállítás ottani megnyitója alkalmából rendezett kollokviumon.
• 2006. február 9. Budapest, a KÖH Műemlékvédelmi Tudományos Intézete „Egy restaurálás restaurálása” című konferenciáján „A Mátyás-templom helyreállítása a 19. században” című előadás.
• 2007. Budapest: Az akkori ÁMRK az Építész Kamara szakmai továbbképzési programja keretében két előadást tartottam: 2007. május 15-én a „Művészettörténeti kutatás szerepe a műemlék-helyreállítás tervezésében”, valamint 2007. június 5-én „A déli Mátyás-torony restaurálásainak története” címmel.
• 2007. június 28. Párizs: az Institut National du Patrimoine által szervezett „Les grands chantiers de restauration en Europe.” nemzetközi konferencián előadásom címe: Egy „restaurálás” restaurálása – a budapesti Nagyboldogasszony-templom.
• 2008. november 5–6. Budapest: „Reneszánsz építészeti emlékek a Kárpát-medencében” c. konferencián (szervező: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a magyar Mezőgazdasági Múzeum) „Egy neo-palladianus műemlék Békés megyében (Lökösháza, Vásárhelyi-Bréda-kastély)” címmel tartottam előadást.
• 2009. május 6–7. Budapest: „Colligite fragmenta!” – Örökségvédelem Kárpátalján és a Felvidéken c. konferencián (szervezők: ELTE Hallgatói Önkormányzatának Művészettörténeti Intézeti Képviselete és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) „V. Orbán ábrázolása a leleszi premontrei kolostor kápolnájának egyik falképén” címmel tartottam előadást.
• 2009. december 1. Budapest. „Fiatal kutatók örökségvédelmi konferenciája” c. konferencián (szervezők: az ELTE BTK Művészettörténeti Intézete és Régészettudományi Intézete, valamint a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke) „A Mátyás-templom 19. századi „restaurálása” – Schulek Frigyes koncepciójának kialakulása” címmel tartottam előadást.
• 2011. február 23. Budapest. A KÖH kiskonferenciát szervezett a szigetújfalui templom kutatásáról, ezen „Az ercsi monostor újabb kőfaragványai” címmel adtunk elő Bodó Balázs kollégával.
• 2012. július 15–20: Nürnberg, a Comité International d'Histoire de l'Art (CIHA) által szervezett „The Challenge of the Object” című nemzetközi művészettörténeti konferencián „A budavári Nagyboldogasszony templom makettje – egy megvalósítatlan tervváltozat” c. poszteren mutattam be Schulek Frigyesnek a Budavári Nagyboldogasszony templomhoz készített terveinek fejlődését, a végső változat kiérlelésének folyamatát.
• 2012. október 4–7. Marosvásárhely, „Gyorsuló metamorfózis. Városi műemlékeink helyzete az ezredfordulót követően” c. konferencia és workshop során „A magyarországi műemlékvédelem jelenlegi intézményes és jogi kereteinek problémái” címmel tartottam előadást.
• 2012. nov. 30. Budapest, Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Bölcsészszemmel Bizánctól Pennsylvaniáig” ülésszakán „A budavári Nagyboldogasszony-templom újonnan előkerült makettje” címmel tartottam előadást.
• 2013. december 16. A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete havonkénti összejövetelén tartottam szakmai előadást, Egy állami nagyberuházás a 19. században: a Mátyás-templom Schulek-féle helyreállítása címmel.
• 2014. február 6–7. A BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék rendezésében „Építészettörténészek és műemlékkutatók konferenciája Szentkirályi Zoltán emlékére”. Előadásom címe: A budavári Nagyboldogasszony-templom újonnan előkerült makettje – egy meg nem valósult tervváltozat.
• 2014. február 24. A Budapest Világörökségéért Alapítvány szervezésében „A budavári koronázó főtemplom legújabb helyreállítása” c. konferencia keretében előadásom címe: A budavári Nagyboldogasszony-templom Schulek Frigyes-féle kiépítésének tervezési folyamata a modell tükrében.
• 2014. április 8–9. Az MTA BTK Művészettörténeti Intézet, Budapest Főváros Levéltára, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, a Forster Központ és a Hild-Ybl Alapítvány rendezésében tartott: „Életmódja: építész” című, Ybl Miklós születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferencián előadásom címe: Ybl Miklós szerepe az 1879. évi országos kiállításon.
• 2014. október 9. Ybl Egyesület szervezésében rendezett „Ybl Bicentenárium zárókonferencia” során előadásom címe: Schulek Frigyes és mestere, Friedrich Schmidt együttműködése a Budavári Nagyboldogasszony templom kutatási-tervezési időszakában.
• 2015. május 8. A Károli Gáspár Református Egyetem BTK Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézete által szervezett „Vallás és művészet” konferencián előadásom címe: A budavári Nagyboldogasszony-templom, mint nemzeti pantheon – királyok, ereklyék, kultusz.
• 2015. november 10-én a Budapest-vári Nagyboldogasszony Főplébánián előadást tartottam a Schulek Frigyes által a templomhoz készíttetett makettről.

Publikációk:

• 2015. Farbaky Péter, Farbakyné Deklava Lilla, Mátéffy Balázs, Róka Enikő, Végh András szerk.: Mátyás-templom. A budavári Nagyboldogasszony-templom évszázadai (1246–2013) kiállítási katalógus