Az ismeretlen középkori Budavár

idegenvezető-képzés

2016. február 4 – február 25.

Ha szeretné megismerni Budapestnek sok idegenvezető számára is ismeretlen arcát, ha szeretné, hogy a középkori városról szóló legújabb információkhoz is hozzájusson, érdekes történetekről, a feltárások és más kutatások exkluzív, a turisták számára is izgalmas hátteréről értesüljön, és ha szeretné ezt:

• könyvtárnyi irodalom tanulmányozása és levéltári böngészés nélkül
• rövid idő alatt
• elsőkézből, maguktól a kutatóktól, szakmájuk elismert személyiségeitől
• a kulisszák mögé is benézve
• sokoldalú és élvezetes
• kiscsoportos
• személyre szabott képzésen megkapni,

Önnek szól február elején induló idegenvezetői kurzusunk.

A Budapesti Történeti Múzeummal közösen szervezett programunkkal azokhoz az igényes idegenvezetőkhöz szólunk, akiknek kevés idejük van továbbképzésre, s ebben a kevés időben szeretnének a fővárosról korszerű, eladható ismereteket szerezni. Azokhoz, akik igényes, könnyen hozzáférhető, jól feldolgozható, megfizethető, tudományos megalapozottságú és érdekes forrásokra kíváncsiak. Olyan forrásokra, amelyek felhasználása a szakszerű és a turisták érdeklődését is felkeltő és fenntartó, élvezetes idegenvezetést szolgálja.

Húszórás (négy héten át, hetente öt órában zajló) első múltfaggató idegenvezetői kurzusunk szervezőinek törekvése, hogy a résztvevők munkájukban felhasználható módon ismerjék meg a tényeket – a régebbi és a legújabb kutatások eredményeit, érvényességét, közös történelmi-kulturális örökségünk felfedezésének érdekes folyamatát, különlegességeit, a hazai és világszenzációkat –, valamint a legendákat és tévhiteket. Hogy eljussanak a nagyközönség elől elzárt és/vagy ismeretlen autentikus helyszínekre, belássanak a kövek alá, a falak mögé, hogy az eddigieknél is jobban legyenek képesek a turisták számára megidézni a középkor alig látható világát.

Négy nap, négyféle téma, négyféle feldolgozás

A résztvevők vetítettképes előadásokon, gyűjteményekben, kiállításokon és a szemügyre vett korszak/esemény rekvizitumainak feltárt helyszínére vezető sétákon (a történelem látszólag hűlt helyein), interaktív együttlétben ismerkednek a témákkal, majd az általuk használt és a képzésen rendelkezésükre bocsátott irodalomjegyzékre is építve, workshopon és személyes konzultációkban összegzik a megszerzett ismereteket.

A tervezett előadók, konzulensek, tárlat- és sétavezetők a Budapesti Történeti Múzeum kutatói:

• Deklava Lilla (Mátyás-templom)
• Magyar Károly (királyi palota)
• Papp Szilárd (gótikus szobrok)
• Rostás Péter (királyi palota)
• Rákossy Anna (Mátyás-templom)
• Végh András (zsidó negyedek)

utóbbi a BTM Középkori Osztályának vezetője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, programunk szakmai vezetője.

Miért a középkor?

A középkor bemutatása az idegenvezető legnehezebb feladatai közé tartozik, hiszen kevés a tárgyi és írásos emlék, a viszonylag épen maradt épület vagy épületrész, művészi alkotás. És bár az utóbbi negyed-fél évszázad komoly kutatási eredményeket hozott, kevés a korszakkal foglalkozó, korszerű ismereteket nyújtó, könnyen hozzáférhető és felhasználható publikáció.

És miért a Budai Vár?

Itt mutatható be leginkább plasztikusan a középkor, hiszen itt vannak a korra leginkább jellemző – az újkeletű kutatások eredményeképp kézzelfogható közelségbe került – műtárgyak, egyéb emlékek. Választott témáink – a középkori királyi palota, a gótikus szobrok, a ma Mátyásnak nevezett templom és a zsidó negyedek – nemcsak az új tudományos eredmények fényében érdekes új kontextus megismerése miatt izgalmasak, hanem mert ezek autentikus történetét még a szakmában is kevesen ismerik, sokan egyik-másiknak a puszta létéről sem tudnak. A régóta ismert teóriákat sok ponton megdöntő, legújabb kutatások az idegenforgalmi képzésben sem jelennek meg maradéktalanul. Pedig a vendégeknek megmutatni érdemes, európai viszonylatban is egyedülálló, sőt világviszonylatban is kiemelkedő a Budai Vár történelmi-kulturális öröksége.

Miért ezek a helyszínek/műtárgyak?

A középkori királyi palota alig fél évszázada nyílt meg a nagyközönség előtt, de kiállításra alkalmas csak két évvel ezelőtt lett. A Rostás Péter és munkatársai által a világ sok tájáról előbányászott korabeli bútorokkal, egyéb berendezési és használati tárgyakkal, akkorra vált lehetővé az Európában egyedülálló enteriőr igényes kialakítása és bemutatása. A bútorok, berendezési tárgyak és a hely feldolgozása még most sem fejeződött be, mégis lenyűgöző, ami itt látható. De érdekes maga a történet is, ahogyan végbement a középkori királyi vár rekonstruálása és a lehetséges folytatás.

Az 1975-ben egy pincéből előkerült gótikus szobrok (Zolnay László felfedezése) világviszonylatban egyedülállóak. A helyreállított leletek – a korszak legmagasabb színvonalú szobrászati emlékei – segítségével életre keltett királyi udvar a valamikori királyi kőfaragó műhelyt is idézi, és sokat elmond a korról. A turista nem igen találkozhat hasonlóval sem másutt.

A Mátyás-templomra is másképpen nézhetünk rá. A január elején zárult kiállítás új arcát mutatja a XIII. század derekán Budavári Plébániatemplom néven alapított (csak a XIX. század óta Mátyás-templomként ismert) épületnek. Az előkerült rengeteg, eddig ismeretlen tárgy, emlék, szinte átírta a hely sokáig ismert történetét, melyet nagyrészt már a januárban zárult kiállításon (mások mellett Deklava Lilla és Rákossy Anna munkája nyomán) megismerhetett a nagyközönség. Most készül elő az újjáépítés folyamatát feldolgozó, márciusban nyíló újabb bemutató. A volt és az előkészületben levő kiállításba is bepillantunk.

A vár kockakövei alatti zsidó városnegyedekről az ott lakók többsége sem tud, holott a XIII. század derekától, a Mátyás-templommal körülbelül egy-időben épült zsinagóga állt a stratégiai fontosságú várkapuban (amelynek Végh András kutatása nyomán, alig több mint egy évtizede tudjuk a helyét). A Zolnay László nevéhez is kötődő második zsinagóga megtalálása (és ismételt betemetése) után fél évszázaddal, a középkori zsidó múlt további emlékeit is napvilágra hozta a BTM feltárása, azonban egy rituális helyet kivéve, a második zsinagógához hasonlóan, ezek is újra föld alá szorultak. Az örökségnek a helyét sem jelzi semmi, holott óriási értéket képviselő, európai viszonylatban egyedülálló kincsekről van szó. A BTM kutatói által végzett feltárások révén ez a közelmúltig ismeretlen építészeti és tárgyi örökség is témánk.

Örömmel fogadjuk azok érdeklődését is, akiknek nem megfelelő az első kurzus időpontja. A hírlevelünkre feliratkozókat előjegyezzük és személyre szóló tájékoztatót küldünk az új lehetőségekről. Kérjük, a megjegyzés rovatban tüntessék fel: középkor-képzés.

A kurzusok elvégzése – külön megbeszélés alapján – lehetőség a szervezők további programjaiban való kedvezményes részvételre, illetve munkavállalásra is.

Viszontlátásra a képzésen!