Hűlt helyek – múltfaggató séták

Középkori zsidó emlékek nyomában

a várban és a vár alatt


Kevesen tudják, hogy a világörökség részét képező budai vár területén már a törökök előtt jelentős zsidó közösség élt, amelynek két zsinagógája és egy imaháza(?) volt, hiszen e történelmi-kulturális örökség szinte minden része a föld alatt van. Van, amit az idő vagy az éppen uralkodó rezsim tüntetett el, van, amit a harcok vittek el, van, amire pedig az utókor mondott nemet. Egyelőre. Amit feltártak, jórészt az sem látogatható és az emlékek helyét szinte egyetlen hiteles tábla vagy felirat sem jelzi.

Láthatatlan és úgy látszik, további láthatatlanságra kárhoztatott településrészek felfedezésére invitálunk tehát. Abba a budai vár alatt volt két középkori zsidó városnegyedbe, amelyek létéről is csak néhány elszánt, mindenre képes civil vájtfülű és a szűken vett szakma tud. A várban csak úgy sétálók, sőt sok idegenvezető és ott lakó sem ismeri.

Fedezzük fel hát közösen a világörökség európai viszonylatban egyedülálló rejtett kincseit. Érjük el, hogy a mindenkori hatalom óvja meg és biztosítsa ezek teljes nyilvánosságát, látogathatóságát, védje meg és tegye mindenki számára hozzáférhetővé közös történelmi-kulturális örökségünket.

Utunk során sok dolognak csak hűlt helyét találjuk. Az első zsinagóga fölött csak elsétálhatunk, a 200 évvel későbbi másodiknak viszont csupán a helyét, azt is távolról láthatjuk. De ezzel is kiváltságosnak érezhetjük magunkat, hiszen az utókor földbe zárta és meg sem jelölte. Pedig a nagyzsinagóga, amelyet a hatvanas években pár hétig néhány szerencsés láthatott (és a fél évszázaddal ezelőtti „véletlen” feltárás eredményeképp képünk is van róla), a leírások és a fotók szerint szinte ép, európai viszonylatban is egyedülálló lelet és történelmi-kultúrtörténeti értéke is jelentős. Szomorú, hogy a vár átalakítását tartalmazó Hauszmann tervben egyelőre ez nem, csak a szomszédos Táncsics börtön helyreállításának és látogathatóvá tételének terve szerepel.

Helyszíni múltismerkedésre várunk tehát mindenkit, aki kíváncsi rá, s aki egyetért abban, hogy mindannyiunké ez az örökség, amelyet feltárni és bemutatni közös kötelesség. Partnerünk ebben a Budapesti Történeti Múzeum.


Sétavezetőnk Végh András történész-régész, egyetemi oktató középkor szakértő (a várbeli feltárások egyik vezetője), a budavári zsidóság történelmét összefoglaló kiállítás rendezője, aki e közös történelmi-kulturális örökség minden hozzáférhető részét élőben mutatja meg. Elbeszéléseiből láthatóvá válik az is, amit sok réteg takar, meg amit a történelem elpusztított. Tényeket és legendákat ismerünk meg és a feltárások során készített rajzok, fotók és illusztrációk segítségével bepillantunk a föld alá, megelevenedik a középkori élet és környezet. Sétáink nem elégednek meg a szorosan vett zsidó örökség megismertetésével, széles történelmi-kultúrtörténeti összefüggésben mutatják meg a látható és láthatatlan múltat.

A programok egy része picit más, ezekben hangsúlyosabb szerepet kap a középkori zsidó örökség, a vallási emlékeknek a zsidó történelemmel és hagyománnyal összefüggő bemutatása, a liturgiai elemek magyarázata. Aki ezt választja, csak más fűszerezést kap, nem mást. Ezek a programok is a tényekre alapoznak és segítenek történelmi kontextusba is helyezni az épített és tárgyi környezetről szóló ismereteket. Erre garancia, hogy e séták vezetője, Kollányi Irén doktorandusz Végh Andrást választotta konzulensének és az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetemen készülő doktori dolgozatának témája a budai és a többi középkori magyarországi zsidó emlék.


Sétáink tartalma:

Tudós vezetőink segítségével múlt és jelen kontextusában ismerkedünk a várbeli középkori zsidóság, valamint a velük együtt élő és őket követő nációk életével, a megelőző és következő időszakokból ismerhető sorsával – legendákkal és tényekkel –, barangolunk az egymást követő kultúrák rekvizitumai között. Az elbeszéléseknek ez is tárgya. Mint ahogyan az ásatások története és a leletek felfedezésének fázisai. Amit nem láthatunk, mert a föld alatt van vagy hűlt helye, esetleg a hivatal zárja el előlünk, azt illusztrációk, fotók, egyéb dokumentumok segítségével tesszük láthatóvá a helyszínen.

Eljutunk a XIII. században már lakott zsidó otthonok helyére, elsétálunk az első zsinagóga fölött, megállunk a várkapu hűlt helyénél és amilyen közelről csak lehet (ahogyan engedélyt kapunk rá), megnézünk egy korabeli rituális zsidó fürdőt (mikvét), az egykori piac helyét és a budavári plébániatemplomtól (ma Mátyás-templom) nem messze volt, XV. századi budavári zsinagógát, meg egy vitatott státusú imahelyet (imaházat/imaszobát, zsinagógát). Kiállításon találkozunk a zsidó negyedek feltárásának történetével, ismerkedünk az ásatás eredményeivel, a felszínre került tárgyi és építészeti örökséggel.

Múltidéző, múltfaggató sétánkon a középkori zsidó városnegyedek időszakát kutatva, az egykori régi Zsidó utcától az új Zsidó utcáig tart az utunk, talán lépcsőket is megjárunk. Aki velünk tart, számítson erre!

Kulturális Örökség Napjai 2016

A rendezvény keretében tartott sétáink ingyenesek.

A jelentkezéshez regisztráció szükséges! Itt regisztrálhat  Új jelszó igénylése