Dr. Rostás Péter
Rostás Péter

Tanulmányok:

  • 1986–1990. Táncsics Mihály Gimnázium, Budapest
  • 1990–1995. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem | Főszakirány: külgazdaságtan | Mellékszakirány: filozófia
  • 1995–2001. Eötvös Loránd Tudományegyetem | Főszakirány: művészettörténet | Mellékszakirány: esztétika (1997–1999)
  • 2000–2001. Georg August Egyetem, Göttinga | Szakirány: művészettörténet
  • 2001–2004. Eötvös Loránd Tudományegyetem, művészettörténeti doktori iskola
  • 2008. doktori szigorlat
  • 2010. doktori fokozat elnyerése

Munkahelyek:

  • 2001– Budapesti Történeti Múzeum Újkori Várostörténeti Főosztály, muzeológus, bútor- hangszer- és óragyűjtemény-vezető, Schmidt Archívumvezető
  • 2008–2010. Budapesti Történeti Múzeum Újkori Várostörténeti Főosztály (Kiscelli Múzeum), helyettes vezető
  • 2010– Budapesti Történeti Múzeum Újkori Várostörténeti Főosztály (Kiscelli Múzeum) vezető
  • 2014. február – Budapesti Történeti Múzeum, főigazgató-helyettes

Kiállítások:

  • 2003. Zeit des Aufbruchs: Budapest und Wien zwischen Historismus und Avantgarde. Bécs, Palais Harrach. A kiállításon bemutatott bútorok és enteriőrrészletek összeállítója
  • 2003. A főváros régisége 1780–1873: A BTM Kiscelli Múzeuma állandó kiállításának főrendezője
  • 2004. Az áttörés kora: A Budapesti Történeti Múzeum kiállításán bemutatott bútorok és enteriőrrészletek összeállítója
  • 2011. Empire és biedermeier bútorművészet Magyarországon: A Budapesti Történeti Múzeum kiállításának főrendezője
  • 2013. A királyi palota – a kultúra vára. A Budavári Palota története 1686-től napjainkig: A Budapesti Történeti Múzeum kiállításának főrendezője, Dr. Farbaky Péterrel

Építészettörténeti kutatási dokumentációk (2014-től a Magyar Építész Kamara által vezetett, műemléki érték dokumentálása szakterületen, 21-0130 számon nyilvántartott jogosítvány alapján):

  • 2001. Gödöllő, ún. Testőrlaktanya
  • 2002. Pécel, Ráday-kastély
  • 2003. Budapest, Citadella
  • 2005. Pécel, Ráday-kastély (utódokumentáció)
  • 2012. Budapest, kiscelli egykori Schmidt-park
  • 2013. Budapest, egykori kiscelli trinitárius kolostor

Ösztöndíjak:

  • 1999. Erasmus-ösztöndíj, Göttinga, Németország
  • 2001. A Wörlitzer Kulturstiftung ösztöndíja, Dessau, Németország
  • 2002. Osztrák-Magyar Akcióalapítvány, Ausztria
  • 2004, 2005. Klebelsberg Kunó Ösztöndíj, Ausztria
  • 2008. Victorian Society in America nyári szakmai kurzus, Anglia
  • 2009. Collegium Hungaricum ösztöndíj, Bécs
  • 2011. Magyar Tudományos Akadémia, Bolyai János ösztöndíj

Szakmai elismerések:

  • 2006. Zádor Anna-díj
  • 2009. Az MTA Művészettörténeti Bizottsága által odaítélt, a 2008. év legjobb magyar művészettörténeti tanulmányáért járó Opus Mirabile díj
  • 2010. Az MTA Művészettörténeti Bizottsága által odaítélt, a 2009. év legjobb magyar művészettörténeti tanulmányáért járó Opus Mirabile díj
  • 2011. Az MTA Művészettörténeti Bizottsága által odaítélt, a 2010. év legjobb magyar művészettörténeti tanulmányáért járó Opus Mirabile díj
  • 2013. Az MTA Művészettörténeti Bizottsága által odaítélt, a 2012. év legjobb magyar művészettörténeti tanulmányáért járó Opus Mirabile díj

Szakmai szervezetekben való tagság:

  • A Tanulmányok Budapest Múltjából c. folyóirat szerkesztőbizottsága

Önálló könyvek:

  • 2010. Mágnások lakberendezője. A Friedrich Otto Schmidt lakberendezőház története (1858–1918), Budapest
  • 2012. Empire és biedermeier bútorművészet Magyarországon, Budapest

Könyvszerkesztés:

  • 2004. A Főváros Régisége – Közterek és Magánterek 1780–1940, Budapest (társszerkesztő: Erdei Gyöngyi)
  • 2012. Bútorművészet Magyarországon 1800–1850, Budapest

Könyvekben tanulmányok:

  • 2001. „Schmidt Miksa hagyatéka”, in: Egy közép-európai vállalkozó Budapesten. Schmidt Miksa bútorgyáros magyarországi tevékenysége és hagyatéka, szerk: Horányi Éva-Kiss Éva, Budapest, 11-83.
  • 2003. „Die ersten fünfzig Jahre des Einrichtungshauses Friedrich Otto Schmidt in Wien”, in: Zeit des Aufbruchs. Budapest und Wien zwischen Historismus und Avantgarde, Kunsthistorisches Museum, Hrsg. Katalin Földi-Dózsa, Marianne Hergovich, Wien, 327-340
  • 2004. „A Friedrich Otto Schmidt lakberendezési ház első félszáz éve Bécsben”, in: Az áttörés kora. Bécs és Budapest művészete a historizmustól az avantgardig, szerk. F. Dózsa Katalin, Budapest, 215-233.
  • 2004. „A főváros régisége”, in: A főváros régisége 1780–1873. Közterek és magánterek 1873–1940, szerk: Rostás Péter-Erdei Gyöngyi, Budapest, 14-18.
  • 2004. „Bútorok”, in: A főváros régisége 1780–1873. Közterek és magánterek 1873–1940, szerk: Rostás Péter-Erdei Gyöngyi, Budapest, 50-52.
  • 2004. „Zichy Miklós sírköve”, in: Mariazell és Magyarország. Egy közép-európai zarándokhely emlékezete, szerk: Farbaky Péter-Serfőző Szabolcs, Budapest, 524-525.
  • 2004. „Felmérési alaprajzok a kiscelli kolostor épületéről a feloszlatás után”, in: Mariazell és Magyarország. Egy közép-európai zarándokhely emlékezete, szerk: Farbaky Péter-Serfőző Szabolcs, Budapest, 525-527.
  • 2007. „Zur spezifik der ungarischen biedermeier Möbel. Historiographische Anmerkungen”, in: Biedermeier Möbel Europas 1815–1835. Der feine Unterschied, Prestel Verlag, München-Berlin-London-NY, Hg. Heidrun Zinnkann, 63-73.
  • 2009. „A százéves Fővárosi Múzeum”, in: Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv V., Budapest, 28-39.
  • ... „Der Kult um Matthias und der Budaer Burgpalast in der Zwischenkriegszeit”, in: Werner Telesko-Andreas Nierhaus-Richard Kurdiowsky (Hrg.): Zwischen Ideal und Wirklichkeit. Die Wiener Hofburg und die europäischen Residenzen im 19. Jahrhundert, 251-274.

Folyóiratcikkek:

  • 2001. „Egy helyiség helye. A budavári palota Hunyadi Mátyás-termének története.”, Tanulmányok Budapest Múltjából, XXIX, 487-530.
  • 2004. „A kiscelli trinitárius kolostor átalakítása katonai célra (1784-1806)” , Tanulmányok Budapest Múltjából, XXXII, 7-66.
  • 2006. „Rejtelmes kút. Egy velencei kút magyarországi másolatai”, Ars Hungarica, 2006/1-2, 277-306.
  • 2007. „Die »historischen« Prunkräume des Budaer Königspalastes um 1900”, Mitteilungen der Gesellschaft für vergleichende Kunstforschung in Wien 59. 1-2. sz. (2007. február), 1-22.
  • 2007. „A »szunnyadó« múzeum. (Száz éve nyílt meg a Fővárosi Múzeum)”, Holmi, 2007/12
  • 2008. „Az elszökött órás. Adalékok Carl Payer pesti órásról”, Folia Historica, 2008/1
  • 2008. „Adalékok Worbes Henrik pesti asztalosról”, Művészettörténeti Értesítő 2008/2, 327-352.
  • 2008. „»Corvin Mátyásnál pattant el a lánc…«. Mátyás kultusza és a budai királyi palota a két világháború között”, Ars Hungarica, 2008/2, 411-446.
  • 2008. „A Budavári Palotában 1900 körül kialakított »történelmi« dísztermek.”, Tanulmányok Budapest Múltjából 2008, 149-172.

Előadások:

  • 2000. A Hunyadi Mátyás terem története. Előadás a Budavári királyi palota évszázadai c., a Budapesti Történeti Múzeum által rendezett konferencián
  • 2006. A Mezőgazdasági Múzeum auditóriuma és a Schmidt Miksa lakberendező cég Előadás a „A polgári kultúra változásai Pest-Budán és Budapest. Művészgenerációk, a Györgyi-Giergl család három évszázada” c., a Budapesti Történeti Múzeum által rendezett konferencián
  • 2006. Historische Prunkräume der Budaer Burg Előadás a Jahrhunderte der Wiener Hofburg c., az Osztrák Tudományos Akadémia által rendezett konferencián
  • 2007. A Főváros Múzeum megnyitásának története Előadás Budapest Főváros Levéltárában a Budapesti Honismereti Társaság rendezvényén
  • 2007. Levezető elnökség a Die Wiener Hofburg und der Residenzbau in Mitteleuropa im 19. Jahrhundert: monarchische Repräsentation zwischen Ideal und Wirklichkeit c. konferencián, Bécs
  • 2008. Előadás Budapest Főváros Levéltára által rendezett „A neoreneszánsz Budapesten” c. konferencián („A Budavári Palota dísztermei”)
  • 2010. Nem és jellem. Toroczkay Wiegand Ede – Schmidt Miksa és Adolf Loos. Előadás a Zádor Anna Alapítvány által rendezett díjkiosztó ünnepségen a Petőfi Irodalmi Múzeumban
  • 2010. Budapest, Burg – Umnutzungspläne 1945–1957. Előadás a „Kulturquartiere in ehemaligen Residenzen – Zwischen imperialer Kulisse und urabener Neubesetzung” c., az Osztrák Tudományos Akadémia által rendezett konferencián
  • 2013. A Budavári Palota a 20. században. Előadás a Budapesti Történeti Múzeumban