Az ismeretlen középkori Budavár

idegenvezető-képzés

2016. május 5 – június 2.

Indul a második idegenvezető kurzusunk

Ezúttal is várjuk a tudományos ismeretekre éhes, eladható tudást kereső partnereinket a Budapesti Történeti Múzeum és a Szembenézés Alapítvány, tudósok vezetésével zajló interaktív programjára. Felfedezni az Európában egyedülálló, illetve világviszonylatban is ritka középkori történelmi-kulturális örökséget:

• a királyi palotát
• a gótikus szobrokat
• a Mátyás-templomot
• és a zsidó városnegyedeket

Miért a középkor?

A középkor bemutatása az idegenvezető legnehezebb feladatai közé tartozik, hiszen kevés a tárgyi és írásos emlék, a viszonylag épen maradt épület vagy épületrész, művészi alkotás. És bár az utóbbi negyed-fél évszázad komoly kutatási eredményeket hozott, kevés a korszakkal foglalkozó, korszerű ismereteket nyújtó, könnyen hozzáférhető és felhasználható publikáció. Ugyanakkor sok a legenda és a tévhit.

Miért a Budai Vár?

Itt mutatható be leginkább plasztikusan a középkor, hiszen itt vannak a korra leginkább jellemző – az újkeletű kutatások eredményeképp kézzelfogható közelségbe került – műtárgyak, egyéb emlékek.

Miért ez a négy téma?

Választott témáink – a középkori királyi palota, a gótikus szobrok, a ma Mátyásnak nevezett templom és a zsidó negyedek – nemcsak az új tudományos eredmények fényében érdekes új kontextus megismerése miatt izgalmasak, hanem mert szakmai körökben is sokak előtt ismeretlen ezek autentikus története, egyik-másiknak pedig a puszta létéről sem tudnak. A régóta ismert teóriákat sok ponton megdöntő, legújabb kutatások az idegenforgalmi képzésben sem jelennek meg maradéktalanul. Pedig a vendégeknek megmutatni érdemes, európai viszonylatban is egyedülálló, sőt világviszonylatban is kiemelkedő a Budai Vár történelmi-kulturális öröksége.

Részletesebben a témákról

A középkori királyi palota alig fél évszázada nyílt meg a nagyközönség előtt, de kiállításra alkalmas csak két évvel ezelőtt lett. A Rostás Péter és munkatársai által a világ sok tájáról előbányászott korabeli bútorokkal, egyéb berendezési és használati tárgyakkal, akkorra vált lehetővé az Európában egyedülálló enteriőr igényes kialakítása és bemutatása. A bútorok, berendezési tárgyak és a hely feldolgozása még most sem fejeződött be, mégis lenyűgöző, ami itt látható. De érdekes maga a történet is, ahogyan végbement a középkori királyi vár rekonstruálása és érdekes a lehetséges folytatás is.

Az 1975-ben egy pincéből előkerült gótikus szobrok (Zolnay László felfedezése) világviszonylatban egyedülállóak. A helyreállított leletek – a korszak legmagasabb színvonalú szobrászati emlékei – segítségével életre keltett királyi udvar a valamikori királyi kőfaragó műhelyt is idézi, és sokat elmond a korról. A turista nem igen találkozhat hasonlóval sem másutt.

A Mátyás-templomra is másképpen nézhetünk rá. A január elején zárult kiállítás új arcát mutatta meg a XIII. század derekán Budavári Plébániatemplom néven alapított (csak a XIX. század óta Mátyás-templomként ismert) épületnek. Az előkerült rengeteg, eddig ismeretlen tárgy, más emlék, szinte átírta a hely sokáig ismert történetét, melyet nagyrészt már ezen a kiállításon (mások mellett Deklava Lilla és Rákossy Anna munkája nyomán) megismerhetett a nagyközönség. Remélhetőleg a kurzus idején már az új, eredetileg márciusra tervezett kiállításban is kalauzolnak a szakértők.

A vár kockakövei alatti zsidó városnegyedekről az ott lakók többsége sem tud, holott a XIII. század derekától, a Mátyás-templommal körülbelül egy-időben épült zsinagóga állt a stratégiai fontosságú várkapuban (amelynek Végh András kutatása nyomán, alig több mint egy évtizede tudjuk a helyét). A Zolnay László nevéhez is kötődő második zsinagóga megtalálása (és ismételt betemetése) után fél évszázaddal, a középkori zsidó múlt további emlékeit is napvilágra hozta a BTM feltárása, azonban egy rituális helyet kivéve, a második zsinagógához hasonlóan, ezek is újra föld alá szorultak, láthatatlanok maradtak. Az örökségnek a helyét sem jelzi semmi, holott óriási értéket képviselő, európai viszonylatban egyedülálló kincsekről van szó. A BTM kutatói által végzett feltárások révén ez a közelmúltig ismeretlen építészeti és tárgyi örökség is témánk.

Kik a képzők?

A program szakmai vezetője:

• Végh András történész-régész, a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztályának vezetője, a Pázmány Péter Tudományegyetem oktatója

Előadók és témavezetők (névsorban):

• Deklava Lilla művészettörténész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet munkatársa
• Magyar Károly történész-régész, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa
• Papp Szilárd művészettörténész-régész, egyetemi oktató, a Szépművészeti Múzeum munkatársa
• Rákossy Anna doktorandusz, művészettörténész, a Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteményének munkatársa
• Rostás Péter történész-művészettörténész, a BTM Kiscelli Múzeum igazgatója

A kurzuson ötször öt órát töltünk együtt elméleti és gyakorlati képzéssel, valamint konzultációval 2016. május 5-én, 12-én, 19-én, 26-án és június 2-án, csütörtökönként 09.00-14.00 óra között, a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában és a Budai Várban. A 25 órás kurzus részvételi díja 25.000 Ft. Benne foglaltatik a képzés, a konzultációk, az irodalomjegyzék, valamint a kiállítások és gyűjtemények belépője. A kurzus egy képzési egység, az előadásokra, a terepfoglalkozásokra és a konzultációra külön-külön nem fogadunk el jelentkezést. Jelentkezés a varseta2015@gmail.com e-mail címen, az idegenvezetői igazolvány számának megadásával. Válaszlevelünkben a jelentkezők minden további információt megkapnak.

Örömmel fogadjuk azok érdeklődését is, akiknek nem megfelelő a kurzus időpontja. A hírlevelünkre feliratkozókat előjegyezzük és személyre szóló tájékoztatót küldünk az új lehetőségekről. Kérjük, a megjegyzés rovatban tüntessék fel: középkor-képzés.

A kurzusok elvégzése – külön megbeszélés alapján – lehetőség a szervezők további programjaiban való kedvezményes részvételre, illetve munkavállalásra is.

Viszontlátásra májusban, a második
Az ismeretlen középkori Budavár kurzusunkon!